Dr. Pápai Zsuzsanna
Állami Egészségügyi Központ
Budapest

A nyelõcsõdaganat onkológiai kezelése

A nyelõcsõrák incidenciája világszerte növekszik, ezen belül is kifejezett az adenocarcinomák elõfordulásának növekedése. Ezek a daganatok általában a nyelõcsõ alsó szakaszán, illetve az oesophagogastricus junctioban alakulnak ki. Elõfordulásuk jelentõs földrajzi eltéréseket mutat, ami fõleg a táplálkozási szokásokkal függ össze, és nem örökletes tényezõk következménye. Gyakorisága Európábanés Észak-Amerikában 3-8/100000/év, míg Afrikában és Ázsiában 170/100000/év. A daganatos megbetegedések közül világszerte a 9. a fejlõdõ országokban az 5. leggyakoribb daganat.

A nyelõcsõ carcinoma elõfordulási aránya jelentõs különbséget mutat a nemek, az országok, a különbözõ etnikumok között még azonos országon belül is, és a különbözõ országok azonos etnikumai között is. A nemek közti megoszlás férfi:nõ=5:1, míg a fejlõdõ országokban szinte kiegyenlített. A betegségre hajlamosító rizikotényezõk a dohányzás, a tömény alkoholfogyasztás, a forró táplálék, valamint a fûszerek alkalmazása. A megbetegedésnek világszerte rossz a hosszú távú prognózisa, Európában 8%, az Egyesült Államokban 13-17%.

A nyelõcsõrák tünetei
A nyelõcsõrák leggyakoribb tünetei a nyelési elégtelenség (dysphagia), a fogyás, emésztetlen táplálék hányása. Elõfordulhat occult vérzés következtében kialakuló anaemia, illetve manifest vérzés miatt jelenkezõ haematemezis, melaena. Esetlegesen mellkasi, nyaki, epigastrialis fájdalom is szerepel a betegség tünetei között. Tapintási leletként a supraclavicularis nyirokcsomó áttét hívhatja fel a figyelmet a betegségre.

A nyelõcsõrák kezelése
Azoknál a betegeknél, akiknél a nyelõcsõrák csak helyileg észlelhetõ (T1, NO), általában a sebészeti beavatkozás tekinthetõ standard kezelésnek, azonban az eredmények nem kielégítõek. Az elmûlt évek során multimodális kezeléseket alkalmaznak a sebészeti eredmények javítása érdekében, ezek közé tartozik a kemoterápia és a radioterápia is. A multimodális kezelések bizonyos válogatott betegcsoportban gyógyulást eredményezhetnek sebészeti beavatkozás nélkül is. A helyileg elõrehaladott, illetve áttétes betegségben szenvedõknél általánosságban nem javasolt a sebészi eltávolítás, a kemoradioterápiát kell elõnyben részesíteni. A betegség ellátásában, a dysphagia csökkentésében az oki kezelések kiegészítésében fontos szerepet játszanak a mechanikus jellegû beavatkozások is, amelyek közétartozik a tágítás és a különbözõ stent-ek behelyezése is.